» KIÁLLÍTÁS
  Kezdőlap
  Szentendre évszázadai
  Szentendre újkori
  története képekben
 » KATALÓGUS
  Keresés
  Galéria
 
 » GALéRIA - A KIáLLíTáS KéPEI -

Oktatás A szentendrei oktatási intézmények létesítése a 19.-20. század fordulóján kezdődött. Megalapításukat a városi vezetés általában támogatta, sőt anyagi támogatást is nyújtott, de előfordult, hogy a közgyűlés egyetértése nélkül hoztak létre iskolát.
Az első óvoda 1893-ban nyílt meg az irgalmas nővérek fenntartásában. A város ezer koronával és tüzifával támogatta. A módosabb polgárok gyermekei jártak ide. Izbégen (Szentendre falusias jellegű külvárosa volt) 1902-ben nyílt meg az óvoda, ahova a szegényebb polgárok gyermekei jártak. A városi közgyűlés elégedetten állapította meg 1902-ben: "Az óvoda-köteles gyerekekről teljesen, sőt szükségen felül gondoskodva van."
Az iskolák többségét a különböző vallási felekezetek alapították és tartották fenn. Problémamentesen működött az izraelita felekezet iskolája a zsinagógában (a mai Petőfi Sándor utcában) és a görögkeleti iskola, amely a város egyik legszínvonalasabb oktatási intézménye volt a főtéren (a mai Ferenczy Múzeum épülete).
1901-ben a többségében szerb származású közgyűlés új, római katolikus fiúiskola felépítését határozta el, amelyet azonban sok huzavona után csak 1912-ben kezdtek építeni.
1902-ben megnyílott az izbégi állami iskola, amelyet a megyei tanfelügyelő kezdeményezésére a Vallás- és Közoktatási Minisztérium finanszírozott. A város vezetése kezdettől ellenezte ezt az iskolát, mert szükségtelennek ítélte. Elkészülte után a képviselőtestület neheztelését fejezte ki: "…ezen iskola felállításának elhatározása a városi elöljáróság teljes kikerülésével állapíttatott meg."
A felekezeti iskolák közül a római katolikus volt a legrosszabb anyagi helyzetben, de a református iskolának is voltak anyagi gondjai.
1906-ban Péntek Ferenc református lelkész magán polgári iskolát alapított 5 tanárral és 25 diákkal, három évfolyammal. Az iskola olyan sikeres volt, hogy 1937-ben a 31. évet már 31 rendes, 3 óraadó, 5 hitoktató tanárral és 225 diákkal zárta.
1925-ben az oktatási intézmények létszáma: katolikus óvoda: 102 fő, állami óvoda: 50 fő, római katolikus fiúiskola: 178 fő, római katolikus leányiskola: 150 fő, református fiú- és leányiskola: 48 fő, görögkeleti fiú- és leányiskola: 15 fő, izraelita fiú- és leányiskola: 15 fő, állami fiú- és leány elemi iskola: 127 fő, reformárus polgári fiú- és leányiskola: 219 fő, ebből 141 fiú, 78 leány.
1908-ban megszervezték az ipari-tanonc iskolát. Önálló épületet nem kapott, a katolikus fiúiskolában és a polgári iskolában folyt a tanítás, a város gondoskodott fűtésről és világításról. Az ipari tanuló oktatás még az 1970-es években sem rendelkezett önálló épülettel.
Az 1930-as évek közepén megindult a gimnáziumi oktatás szervezése, igaz, csak tanfolyami szinten. A római katolikus gimnáziumi tanfolyamon 1937. júliusban osztottak először bizonyítványt 39 tanulónak. A város polgárai reménykedtek, hogy rövidesen megvalósul régi vágyuk, a nyilvános gimnázium megnyitása. 1940-ben nyilvánossági jogot kértek a gimnáziumi tanfolyam számára, de azt az iskola csak a háború után, 1947-ben kapta meg.
A háború után megváltozott az oktatási intézmények helyzete. 1948-ban megnyitották az első bölcsödét, az óvodák a férőhelyek folyamatos bővítése ellenére az 1970-es évek közepéig túlzsúfoltak voltak.
1948-ban államosították a felekezeti iskolákat. Általános iskolai oktatás folyt a Bajcsy-Zsilinszky úti, az Alkotmány úti és 1952-től a mai Rákóczi úti iskolában. Ezekben az iskolákban 1962-ben vezették be a koedukált oktatást. Az izbégi iskola kezdetektől koedukáltan működött. A statisztikai évkönyvek szerint a város iskolái túlzsúfoltak voltak, olykor szükségtantermek kijelölése is szükségessé vált.
1955. szeptember 1-jén indult az oktatás egy humán és egy reál osztállyal, 52 tanulóval a Szentendrei Állami Általános Gimnáziumban, amely 1960-ban felvette Móricz Zsigmond nevét. A volt református polgári iskola épületében működött, melyhez 1960-ban új épületszárnyat emeltek. 1972-ben életveszélyessé vált az iskola régi szárnya az alatta húzódó, addig feltáratlan pincerendszer miatt. A gimnázium az új épület elkészültéig helyszűkével küzdött.
Szentendre másik gimnáziuma, melynek elődje az 1930-as években indított római katolikus gimnáziumi tanfolyam volt, 1950-től a ferences rend vezetése alatt áll. A Ferences Gimnázium tanulói kezdetben a városból és a környező falvakból kerültek ki, az iskola 1964-es felújítása és bővítése után Budapestről is sok diák jár az iskolába.
Az 1990-es rendszerváltást követően ismét jelentős változás következett be. A felekezetek újra létrehozhatták saját iskolájukat, vagy állami iskola alakult át felekezetivé.
Ma Szentendrén a szülők saját belátásuk szerint választhatnak iskolát gyermekeik számára.


A projetketet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta