» KIÁLLÍTÁS
  Kezdőlap
  Szentendre évszázadai
  Szentendre újkori
  története képekben
 » KATALÓGUS
  Keresés
  Galéria
 
 » GALéRIA - A KIáLLíTáS KéPEI -

A templomok A város jellegzetes képéhez tartoznak a házak fölé nyúló templomtornyok. Szentendre a templomok városa.
A római katolikus plébániatemplom a Várdombon áll. Nem biztos források szerint a 13. században már templom állt ezen a helyen, amelyet a János-lovagok egy kártétel megtorlásaként 1294-ben leromboltak. Valószínűleg hamar újjáépült, 1332 és 1337 között itt működött Pál szentendrei plébános. A mai templom egyes ablakformái is 14. századi építésre utalnak. A török időket nagyobb károsodással, de átvészelte. 1710-ben a Zichy kegyúri család támogatásával újjáépítették. A kóruslépcső építménye a 19. században készült. A templomot először Szent Andrásnak, majd Keresztelő Szent Jánosnak szentelték.
A görögkeleti szerbek a 18. század folyamán több templomot építtettek, ezzel is hangsúlyozva, hogy a város a Budai Szerb Pravoszláv Püspökség és a szerb püspök székhelye. A templomok jelezték az egy helyről érkezők összetartozását és a városban történő letelepedésük helyét. A püspöki palota mellett építették fel székesegyházukat, a Belgrád-templomot. A hagyományok szerint a templomot 1756-ban kezdték építeni és 1764-ben Novákovics Dionisos megyéspüspök szentelte fel. Tornyát többször kellett újjáépíteni, 1889-ben szélvihar döntötte le, 1895-ben tűzvész pusztította. A templom és a templomkerítés falában számos faragott kő és márvány sírkő van. A templomkertben nyugszik Vujisics Tihamér zeneszerző.
A Fő téren álló Blagovesztenszka templom 1752-ben épült, feltehetően Mayerhoffer András tervei alapján. A városnak ezen a részén letelepedett görög kereskedők építtették. A gazdagon díszített barokk templom az utóbbi években turisták által is látogatható.
A mai Kossuth utca elején, a volt piactéren épült fel a Pozsarevacska-templom. A barokk templom szentélyét az utcától zárt kerítés választja el. A feljegyzések szerint Szent Mihály arkangyal templomát 1690-ben építették fából, majd 1759-ben épült fel a jelenlegi, Novákovics Dionisos püspök szentelte fel 1763-ban. Tornya 1794-ben készült el. Nagyobb felújítást 1814-ben végeztek, valószínűleg az 1809-es árvíz pusztításának helyreállítására.
A Csiprovacska-templom 1708-ban épült Szent Miklósnak szentelve. 1753-ban új nagy templom építését határozták el a hívek, amely csak 1791-ben készült el teljesen. 1800. július 25-én, Szent Anna napján kiégett a templom a toronnyal együtt, az öreg harang megolvadt. Hamarosan újjáépítették, majd 1863-ban felújították. 1851-től a Péter-Pál nevet viseli. Eredeti berendezését az I. világháború után leszerelték és Szerbiába szállították. Azóta római katolikus templom.
Az Opovacska-templomot 1692-ben alapították. Egy 1819-ben készült templomleírás szerint a mai templomot 1746-ban építették, a torony 1777-ben épült téglából, pléhvel fedve. A templomnak három harangja volt. Csak a 19. század végéig működött szerb templomként, a hívek számának csökkenése miatt nem használták. 19l2-ben megvásárolta a református egyház, tataroztatta és református istentisztelet céljára átalakíttatta. A viszonylag kis méretű barokk templom a legegyszerűbb Szentendre templomai közül.
A Preobrazsenszka-templom a tímárok és a tobakosok temploma volt, az 1690-ben alapított fatemplom helyére épült. Az 1800-as nagyobb helyreállítás során kerültek rá a copfstílusú díszítőelemek. A templomkerítés kovácsoltvas szárnyait a városi jegyzőkönyvek szerint Olhauser József szentendrei lakatosmester készítette 1803-1806 között. A tornyot és a sisakot 1852-ben átépítették. A harang 1948-ban Izbégről került a templomba. Minden évben augusztus 19-én ennél a templomnál tartják a szerb búcsút.
Az izbégi Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom 1738-ban épült. Eredetileg görögkeleti templom volt a Szentlélek tiszteletére szentelve. A 18. és 19. században többször restaurálták. Tornyát 1806-ban rézzel vonták be. 1948-ban került a római katolikus egyház birtokába, ezt követően, átalakították, kibővítették.
A Bükkös patak partján állt az evangélikus egyház imaháza, amit a közelmúltban elbontottak és jelenleg folyik az új imaház építése.


A projetketet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatta